2024 1980

Seregély István

filmrendező

Dokumentum filmek

1992-ben egy népművészeti alkotótelep alapkő letételén forgattam. Odajött hozzám egy piros ruhás nő. A hölgyet Víg Ildikónak hívták és a Cleveland-i Magyar Televízió szerkesztője volt. Megkérdezte, hogy nem forgatnék-e dokumentumfilmet a Cleveland-i magyar temetőről, mielőtt a városrendezési terv áldozatául esne, és örökre a földdel egyenlővé tennék a buldózerek.
Én igent mondtam, és ezzel a filmmel kezdődött dokumentumfilmes pályafutásom. Ez alatt az amerikai út alatt értettem meg, hogy a magyarság, a kárpátmedencei gyökerek, bárhova is vessen a sors mindenütt hatalmas erő. Olyan összetartó erő, ami tengereken, hegyeken átível és kimondatja a szót: hazaszeretet.

Dokumentumfilmjeimben – ha egzotikus tájak és emberek között járok is – mindig annak a népcsoportnak, annak a kultúrának, a helyét, szerepét kutatom a megváltozott környezetben. Hogy élik túl különböző kultúrák, népszokások, hagyományok, jellegzetes mesterségek a civilizáció térhódítását és milyen formában tudnak egymás mellett élni más és más társadalmi rendszerekben.

Az államalapító öröksége
Teréz egy közülünk
Indián közelben
Hat év az hat év (hajléktalanok)
Élet menete
Bali szigete kicsit másképp
Úton lenni egy életen át
Hatan Indiáról
Iskola a Hargitán
A Karsai sztori
Meglepetésekkel teli volt az egész életem
A meghívás
Zarándokok voltunk Mexikóban

Egy film, ami egy több mint ezer évvel ezelőtt uralkodó magyar királyról szól. Arról, aki ma is élénken él a magyarok emlékezetében, európaisága, igazságossága és tiszta hite miatt. Aki emberi tartása miatt ma is példakép, akit szentté avat az egyház, akit hősévé választ egy tömegsikert megélt rockopera és egyöntetű szeretettel gondol rá fiatal és öreg egyaránt.

„Jézus kegyes volt és felfedte előttem ezt a titkot. A természet könyvét nyitotta fel szemem előtt, s én megértettem, hogy minden virág szép, amit Ő teremtett, hogy a rózsa ragyogása és a liliom fehérsége nem nyomja el a pici ibolya illatát, vagy a százszorszép elragadó egyszerűségét. Megértettem, hogy ha minden virág rózsa szeretne lenni, a természet elveszítené tavaszi díszeit, a mezőket nem tarkítanák többé apró virágok. Így van ez a lelkek világában is, amely Jézus kertje.”/Szent Terét/

$Stanford, egyetemváros Amerika nyugati partján Californiában. Itt rendezik meg már több, mint 25 éve az indiánok nemzetközi találkozóját a powwowot. Amerika történetében az oly legendássá vált indián-fehér ember ellentét a világ legerősebb demokráciájában már történelemmé szelídült. Ma már államilag támogatott és sokszor őslakos mivoltuk miatt előjogokat élvező indiánok békében élnek a \$

A dokumentumfilm arra keresi a választ, hogy különböző társadalmi rétegekből perifériára került emberek hogyan válnak az utcák, terek, kapualjak, elhagyott sikátorok lakóivá. Mi az az erő, ami sokszor a hideggel, zord körülményekkel dacolva, arra készteti a hajléktalanok többségét, hogy a szabad eget válassza a hajléktalan szállók, meleget, fedelet és élelmet adó segítsége helyett.
Félre értelmezett szabadság? A társas magány elviselhetetlensége? Az együttélés és tolerancia teljes hiánya? A különböző viselkedésformák összezártságának kimondhatatlan összeférhetetlensége? Megannyi megválaszolatlan kérdés.

Filmünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy mi indít minden évben sok ezer embert a világ minden tájáról felekezeti hovatartozás nélkül erre a sokkoló, mindenkit megrázó útra
Miközben az uticél Auschwitz és Birkenau, a magyarokat és külföldieket, érintetteket és kívülállókat arról kérdezzük, hogy mit mond számukra ez a két városnév, és milyen történeteket takar.

A film bár különböző életutakat mutat be, de a bemutatott személyiségek megismerése közben képet kapunk egy különös, európai ember számára alig felfogható kultúráról, életfilozófiáról, a múltnak és jelennek különös keveredéséről. Hogy lehet egy személyben Bali egyik legnagyobb művészeti nagykereskedője egyben hindu főpap, és milyen érzelmi hatások érték az utolsó radzsát, hogy a modern festészet felé forduljon.

Báró Joseph Dobronyi berepülő pilótaként kezdte pályafutását a II. világháborúban Magyarországon. Nem kereste a háborút, csak rossz korban volt rossz helyen. Mielőtt fogságba esett volna, kereket oldott és elindult, amerre látott. Aztán a kalandos életet választotta. Világutazó lett. Volt hat felesége és övé volt Florida legnagyobb magángyűjteménye a primitív népek kultúrájából. Több mint százszor járt Bali szigetén és gyönyörű háza volt Chilében, ahol öregkorát szerette volna tölteni.

Hat barát, köztük filmes, újságíró, mérnök nekivágott Indiának. 16 nap alatt 4500 kilométert tettek meg, Delhitől Dél-Indiáig utaztak és élményeiket egy két részes filmben örökítették meg.

A gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet római katolikus gimnázium 18 esztendeje középiskolaként tárta szélesre kapuit, idén viszont már nem csak gimnázium hívogatja a gyerekeket, hanem óvoda, általános iskola és esti tagozat is,közel 500 csángó és székely növendékkel. Gyimesfelsőlokon a ballagók háromféle magyar népviseletben búcsúznak a Tatros folyó partján elterülő színmagyar falucskától.

Dr. Karsai József molekuláris biológust megcincálták a különböző betegségek, ezért fejlesztette ki étrend kiegészítőjét, amelynek technológiája világszerte egyedülálló. Legutóbb, ahogyan el is meséli a dokumentumfilmben: a hasnyálmirigyrákból sikerült felépülnie,- persze igénybe vette az akadémiai orvoslás lehetőségeit is- igaz fél lábbal, 43 kilósan már a túlparton is járt. Saját története mellett megismerkedhetnek Parkinson kóros, májcirrózisban szenvedő, látását szinte teljesen elveszítő beteg történetével, és azzal is, hogy a szegedi NB II -es focicsapat tagjai miért használják étrend kiegészítőjét.

A II. világháborúban Nagyváradról menekülő család Budapesten a Piaristák vendégházában talál átmeneti otthonra. Az jó képességű fiú a piaristáknál érettségizik. Megtetszik a paptanárok szerető, gondoskodó, nevelő munkája és úgy érzi, ez lesz az ő útja is. Így indult Jelenits tanár úr szerzetesi pálya. De beszélgetünk a visszakapott iskolák megújulásáról, a közelgő Eucharisztikus Kongresszusról, a világjárvány okozta nehézségekről és a személyes missziójáról is.

Egy fiú a Fülöp-szigetekről, aki Magyarországra jött misszióba. Ez az ő története és annak a 16 barátnak és 12 napnak a benyomása, ami kirajzolódott egy távoli földrészen, a Fülöp-szigeteki otthonában, ahová elkísértük, egy idegen kultúráról, egy összetartó közösségről és egy szerethető világról, amelyben meghallotta a MEGHÍVÁST.

2023 októberében Sebastian SVD atya, vezetésével zarándokcsoporttal utaztunk Mexikóba, hogy ellátogassunk a világ legrégibb és legismertebb Szűz Mária kegyhelyére. A verbita missziós rend magyarországi tartományában több, mint 20 éve szolgáló indiai származású atya sok zarándoklatot vezetett már a világ különböző kegyhelyeire. A 13 napos program sok érdekességet tartogatott számunkra. Mexikóvároson és az ottani kulturális élet érdekességein kívül ellátogattunk a híres Teotihuacan piramisokhoz, a Xochimilco tóhoz, a Gruta de Cacahuamilpa-i barlangokhoz és Taxcoba is a híres Krisztus szoborhoz. Természetesen még számos más program, érdekesség és meglepetés is várt ránk.
Ezen a zarándoklaton forgattunk kameráinkkal ezt a dokumentumfilmet. A filmnek ez a változata a riportokon és kiragadott gondolatokon kívül rövid információkat tartalmaz Mexikóváros és a meglátogatott helyek történetéről.