Cikkek, Interjúk
Az, aki saját erejéből, sok áldozat árán valósítja meg álmát, az első sikerek emlékeit ereklyeként őrizgeti. Így voltam ezzel én is az első időkben. Aztán, ahogy természetessé vált, hogy sokszor találkozom a nevemmel, színlapokon, plakátokon, újságokban, lassan érdektelenné vált. Ma már sajnálom, hogy csak keveset őriztem meg belőlük.
Több hónapos amerikai forgatásunk és előadás sorozatunk emlékét őrzi a Californiai Magyarság 1992 évi október 23-i száma
A filmszemlék és filmfesztiválok versenyfilmjeiről riportok, interjúk számolnak be. (Léptünk koppan ódon köveken... Vizivárosi Szent Anna Plébniatemplom, Teréz egy közölünk... Liseux-i Kis Szent Teréz, Indián közelben).
Vác lüktető kulturális élete nem csak a Nemzetközi Diaporáma Fesztiváloknak adott helyet, hanem sokszor adott lehetőséget filmjeim bemutatására is, amiről az újságok is tudósítottak.
Életút riportot pedig a Magyar Nemzet és az internetes portálok közül a www.korkontrolltarsasag.hu készített.
Váratlan meglepetés volt, amikor megkeresett a Napút évkönyv szerkesztője, hogy szerepeljek a 79 jeles hetvenes között. Fellapoztam az előző évek évkönyveit és elámultam, hogy milyen nevek között fogok szerepelni. A velem azonos évben születettek közül csak egy nevet említek, akivel hosszú éveken át dolgoztunk együtt és jó barátságban voltunk: Valló Péter rendező.
